A lépés négyütemű jármód, amelyben nincs lebegés – vagyis legalább egy láb mindig a talajon van. Ez a jármód nagyon sok mindent elárul a lóról: például a szép, lengő járás, amely nagy távot ölel fel, és amely során a ló jól használja az izmait, utalhat arra, hogy egyéb jármódokban is kellően sportos.

1. Kövessük a ló mozgását

Előreléptetés közben mindkét ülőcsontunkon egyformán egyensúlyozva üljünk a nyeregben. Hátunk alsó részét lazítsuk el, hogy testünk magától kövesen a ló mozgását. Ne billegjünk jobbra-balra, csípőnkkel finoman ösztökéljük előre a lovat a folyamatos jármódra. Legyen folyamatos szárkapcsolat, amely a lovat hagyja előremenni.

2. Maradjunk mozgásban

Egyenesedjünk ki, lábunkkal folyamatosan legyünk kapcsolatban a lóval. Nem szükséges egyfolytában rugdosni vagy szorítani, csak ha a ló nem akarja a feladatot végezni. Egyszerűen hagyjuk, hogy oldalának finom mozgása épp csak kis nyomást fejtsen ki a lábunkon.

Ahány ló, annyi féle…

Minden ló máshogy megy lépésben. Van, amelyik bólogat, van, amelyik lassú, de vannak olyan lovak is, akik nem szeretnek lépésben menni. Ne ijedjünk meg, ha egy új lovon úgy érezzük, nem is lovagolunk, minden lóhoz kell egy bizonyos idő, mire megszokjuk a mozgását. Lehet, hogy egy szörnyen lépő lónak tökéletes az ügetése, de az is lehet, hogy a lépés kényelmesebb, mint az ügetés vagy a vágta. A lónak nem jó, ha túl sokat megy lépésben (lovassal), mert egyrészt megunja, másrészt minden ló lépése természetesen jó, és túl sok „gyakorlással” könnyen elrontható. Viszont a lépés a ló bemelegítésének és levezetésének fontos része, így nem hanyagolhatjuk el.

Forrás: Lovaglás (Útitárs Kézikönyvek) + saját írás