Ez a gyors jármód igazán felvillanyozó, de csak nagy térben alkalmazható. Ha lelassítanánk egy galoppozó ló hangját, akkor négy, egyenlő időközönként elhangzó patadobbanást hallanánk, amelyeket szünet – a lebegés pillanata – követ. Csak akkor próbálkozzunk a versenyvágtával, ha gyakorlott lovasok vagyunk.

1. Ugrassuk galoppba

A szárat fogjuk rövidebbre, a vágta pedig legyen erőteljes, majd sarkantyúzzuk a lovat addig, míg fel nem gyorsít. Könnyítsük ki az ülésünket, tehát előredőlve emelkedjünk ki a nyeregből, de a súlypontunk maradjon változatlan.

2. Adjunk teret a lónak

Hagyjuk, hogy a ló kinyújthassa a nyakát és egész testét is, különben nem tud versenyvágtázni. A könnyített ülésünknek köszönhetően ezt a kezünkkel tudjunk megtenni, közben a szárat rövidre hagyva megőrizzük az irányítást, vagyis csak a kezünket toljuk egy kicsit előrébb, a szárat nem engedjük ki az ujjaink közül.

Tippek

- Ha a szabadban szeretnénk versenyvágtázni, győződjünk meg arról, hogy biztonságos. Sok helyre lesz szükségünk.

- Legyünk tekintettel másokra is az úton, és ne riogassuk a mezőn lévő többi állatot.

- Versenyvágtázó lovakat lóversenyen nézhetünk. Álljunk a startbokszhoz közel, így láthatjuk, hogyan ugranak elő.

Az első galopp

Sok lovas, aki első vágtaélményét terepen szerzi meg, azt hiszi, hogy a könnyű iskolavágta a teljes sebesség, pedig a galopp sokkal gyorsabb. Az ilyen helyeken általában az éllovas lovának sebességét követi a többi ló is, tehát ha gyorsít a hátasunk és már nem találjuk iskolavágtában az ütemet, akkor könnyítsük ki az ülésünket. Nem fogjuk biztonságban érezni magunkat, ezt tapasztalatból mondom, inkább kapaszkodjunk a nyeregbe vagy a sörényébe, de ne a szárba, hiszen haladni akarunk, úgy meg nem fog menni. Próbáljuk elképzelni, hogy a ló lábunk között egy tengely húzódik a ló hasa alatt, helyezzük a lábunkra a súlyunkat, de ne szorítsuk görcsösen a lovat, mert ha az bármilyen irányba kitér, tehát a mozgásának folyamatossága megváltozik, akkor elég kevés az esélyünk a fennmaradásra. A kikönnyítéskor ne azt képzeljük, hogy zsokék vagyunk a kincsem Parkban és ki kell ugranunk a ló fölé, csak annyira emelkedjünk ki, ameddig meg tudjuk tartani az egyensúlyunkat. Majdnem úgy mozgunk, mint iskolavágtában, csak galoppban az ülepünk akkor ér le, amikor iskolavágtában csípőből megtolnánk a lovat. Az első galoppnál még koordinálatlan a mozgásunk, visz a ló, és többször visszaesünk, de idővel megtanuljuk kiegyensúlyozni magunkat. Ne ijedjünk meg a sebességből, hiszen a ló ilyenkor is ugyanúgy irányítható.

Forrás: Lovaglás (Útitárs Kézikönyvek)

+ saját írás